Amikor önismeretről van szó, gyakran az első reakció: „Én aztán ismerem magam. Hát ki ismerne jobban engem, hisz magammal élek már fogantatásomtól kezdve…”
Nézzük csak, mennyire is ismerheted magad!
Mi a csuda az az önismeret?
A magyar értelmező kéziszótár szerint: ÖNISMERET [n-i] főnév, (régies) önisméret: Az önmagunk jellemének, erényeinek és hibáinak megismerésére irányuló lelki tevékenység.
A Wikipedia szerint: Az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. Az önmegismeréshez szükség van őszinteségre, hogy be tudjuk vallani magunknak azokat az igazságokat is, amelyek bevallása fájdalommal jár.
Szerintem? Szerintem majdnem mindegy, miként definiáljuk, egy a lényeg, hogy az érett személyiségnek része kell, hogy legyen az önismeret. És nem abban az értelemben, ahogy azt az önmagukat már kezdettől fogva igen jól ismerő emberek képzelik. Hanem az a munka, az a belefektetett energia, az a sok elhullajtott könny, a néha fájó, olykor megdöbbentő felismerések. S mindezek által egy olyan tartós, személyiséget is jobbá formáló változás, ami ennek a kemény (és néha utálatosnak tűnő) munkának az eredménye.
Jó pár éve megyek ezen az úton, tudom, miről beszélek…
S ha még mindig nem hiszed, hogy lehetnek előled is rejtett részei a személyiségednek, hát hadd mutassam be Joseph Luft és Harrington Ingham pszichológusok 1955-ben publikált alkotását, a Johari-ablakot.
A Johari-ablak 4 területet mutat be.
- nyílt terület, más néven aréna. Beszédes elnevezés, mutatja, hogy ez a személyiségünknek azon része, amelyet mások is, én magam is jól ismerek. „azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek” (Rudas, 2001). Többek között olyan információk, mint a név, hajszín, egyéb külső jegyek, családi, vallási, vagy más nyíltan felvállalt irányultságok, álláspontok.
- Vak terület, más néven vakfolt.„Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.” (Rudas, 2001) Például lehet valaki nagyképű/ rámenős/ túl szerény, úgy hogy számára fel sem tűnik, és ha szembesítik ezekkel, akkor szinte el sem hiszi.
- Rejtett (zárt) terület. „Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.” (Rudas, 2001) Az itt található dolgok titkosak, elzárjuk mások elől. Például zavarhat egy hierarchikus rendszerben felettem állónak, pl az igazgatónak a viselkedése, amikor az én munkámat nem úgy értékeli, ahogy szeretném, de nem mindig tűnik jó ötletnek, hogy ezt az észrevételemet megosszam vele, így ezt az érzést elrejtem. Akárcsak azt, hogy valójában félénk vagyok, de van olyan helyzet, amikor ezt nem előnyös megmutatnom.
- Ismeretlen terület, azaz a TUDATTALAN. „Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában.” (Rudas, 2001). A tudattalannal való kapcsolatot az álmok során, vagy különböző terápiás módszerek segítségével lehet felvenni.
Ezek után nem is olyan biztos az, hogy igazán ismered magad, ugye? ;)
S miért is jó, ha jobban megismered magad? Képbe kerülsz a személyiségjegyeidet, motivációidat illetően; megértesz egy csomó mindent – reakcióidat, a körülmények rád való hatását, annak hátterét; megismered a határaidat, erősödik az önbizalmad; könnyebben megtalálod és eléred a céljaidat. És ez csak néhány előny a sok közül…
Én már 4 éve járom ezt az utat, Neked is tudok segíteni :)
Köszönet a forrásoknak:
Hoffmann Gergely: Kvantum-pszichológia és önismeret, jegyzet 2012.
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96nismeret
http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=%C3%B6nismeret
http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/nyiss-szemet-onmagadra
